Magyar megjelenés: 2010
Oldalszám: 398
Formátum: keménytáblás
Sorozat: - Beszerezhetőség: nehéz
Eredeti cím és megjelenés: -
Sok olyan régi kiadású Csíkos és Pöttyös könyvünk van, amit még anyukám gyűjtött össze, így az ő könyvespolcán találkoztam először Kertész Erzsébet nevével. A Szonya professzor annak idején levett a lábamról és utána tudatosan kezdtem keresni a szerző műveit, amelyeket a Móra kiadó a 2010-es év környékén szép, új kemény kötetes kiadásokban ismét megjelentetett. Akkor jó párat beszereztem, tavaly pedig ismét bővítettem a gyűjteményen. Ennek egyik darabja lett a Teleki Blanka, ami úgy érezte tökéletes választás következő Women's History Month olvasásnak.
A kötet Széki gróf Teleki Blankának (1806 - 1862) állít emléket. A hölgy a magyar nőnevelés egyik
úttörője volt, a nők művelődési egyenjogúsítását támogatta, és sok munka árán 1846-ban meg is nyitotta a nemesi osztály kisasszonyai számára az első magyar tanítási nyelvű leánynevelő intézetet Pesten. A tanárok között olyan neves személyek kaptak helyet, mint Leövey Klára (nevelőnő), Vasvári Pál (történelem) és Hanák János (természetrajz).
 |
| Teleki Blanka |
Teljes odaadással támogatta az 1848. március 15-én kitörő forradalmat, de a későbbi események hatására, év végén kénytelen volt bezárni az intézetét, amely sajnos utána örökre zárva is maradt.
Az 1849-es Világosi fegyver letétel után részt vett forradalmárok rejtegetésében. Miután a levelezése az osztrák rendőrség kezére került, 1851-ben elfogadták, és Pestre vitték az Újépületbe. 1853-ban hoztak ítéletet felette, amikor is tíz év várfogságra ítélték, aminek nagy részét Kufsteinben töltötte, így kapta a kufsteini mártír nevet. 1857-ben szabadul amnesztiával, de már sosem tér haza. Ausztriában, majd Franciaországban élt, ahol a szabadságharc menekültjeit segítette.
Nevét ma több általános iskola és gimnázium őrzi szerte az országban, illetve a Teleki Blanka-díj, amit azok a pedagógusok kaphatnak meg, akik munkájuk során kiemelkedően segítik a hátrányos helyzetű, szociális és egészségügyi okok miatt különleges bánásmódot igénylő gyermekeket.
A kötet négy részre tagolja Teleki Blanka életét, kezdve azzal, hogy a festészetben és szobrászatban remekelő fiatal lány, hogyan kerül közelebbi kapcsolatba anyai nagynénjével, Brunszvik Terézzel, aki szintén a nevelést tartotta a legfontosabbnak. Az idős hölgy volt az alapítója az első magyarországi óvodáknak, Blanka tőle tanulja el eszméit, amelyek oly nagy hatással lesznek további életére, Teréz nem véletlenül nevezi a lányt a későbbiekben "szellemi gyermekének". Majd részesei lehetünk utazásainak, az első leánynevelő intézet megnyitásának, a március 15-ei események forgatagának, és az utána következő harcok, majd a borús várfogság időszakának.
A korszak legnagyobb alakjai elevenednek meg a lapokon. Az ember ilyenkor gondol bele csak igazán, hogy ők nem csak a történelmi események figurái voltak, hanem létező, érző emberek, akik tették a mindennapos dolgaikat, amik a nagy eseményekhez vezették őket. De a Teleki Blanka elsősorban nőregény, annak a régi kornak egy különleges női életútja, ahol nem csak Blanka, de a környezetében lévő többi asszony életébe is betekintést nyerhetünk. Megismerhetjük közelebbről a jóságos Brunszvik Teréz céljait és munkásságát. A falusi leányból lett gróf feleség apai nagymamát, Teleki Máriát, aki okosan tett szert hatalmára, de kemény szigorral leplezte szeretetét. Blanka édesanyját, Lottit, aki megmaradt örök gyermeknek, és soha semmiben sem tudott ellentmondani férjének és anyósának, gyakorlatilag elnyomásban élte le egész életét. Ne feledkezzünk meg Teleki Emmáról, Blanka húgáról sem, aki francia férjével sokat tett a francia-magyar kapcsolatok elmélyítéséért, lánya De Gerando Antonina a nőnevelés következő nagy úttörője volt. A regényben ők mind helyet kapnak, küzdenek az elismertségért egy olyan korban, aminek jelszava a "Szabadság, egyenlőség, testvériség!" volt, a nőknek még sem vagy csak keveset és kevesen akartak juttatni belőlük.
Amit egyetlen személyes negatívumként tudok mondani a kötetre, hogy hiányoltam a korábban megszokott szép, egész oldalas illusztrációkat, amikkel a Szendrey Júlia vagy a Vilma doktorasszony könyvekben találkoztam.
Köszönöm, hogy velem tartottatok!
Nevét ma több általános iskola és gimnázium őrzi szerte az országban, illetve a Teleki Blanka-díj, amit azok a pedagógusok kaphatnak meg, akik munkájuk során kiemelkedően segítik a hátrányos helyzetű, szociális és egészségügyi okok miatt különleges bánásmódot igénylő gyermekeket.
A kötet négy részre tagolja Teleki Blanka életét, kezdve azzal, hogy a festészetben és szobrászatban remekelő fiatal lány, hogyan kerül közelebbi kapcsolatba anyai nagynénjével, Brunszvik Terézzel, aki szintén a nevelést tartotta a legfontosabbnak. Az idős hölgy volt az alapítója az első magyarországi óvodáknak, Blanka tőle tanulja el eszméit, amelyek oly nagy hatással lesznek további életére, Teréz nem véletlenül nevezi a lányt a későbbiekben "szellemi gyermekének". Majd részesei lehetünk utazásainak, az első leánynevelő intézet megnyitásának, a március 15-ei események forgatagának, és az utána következő harcok, majd a borús várfogság időszakának.
 |
| Léon Cogniet: Teleki Blanka portréja (1862 előtt) |
Amit egyetlen személyes negatívumként tudok mondani a kötetre, hogy hiányoltam a korábban megszokott szép, egész oldalas illusztrációkat, amikkel a Szendrey Júlia vagy a Vilma doktorasszony könyvekben találkoztam.
Köszönöm, hogy velem tartottatok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése