Magyar megjelenés: 2020 (korábban 2014)
Oldalszám: 392
Formátum: keménytáblás
Sorozat: - Beszerezhetőség: könnyű
Eredeti cím és megjelenés: The Song of Achilles, 2011
Akhilleusz egyike a legismertebb ókori görög hősöknek, akinek figuráját Homérosz az Íliászban örökítette meg. Innen vagy onnan, de az emberek ismerik a történetét a végzetes nyíllal, ami Trója ostrománál találta el egyetlen sebezhető pontjánál, a sarkánál és így végzetesnek bizonyult.
Ezt később az orvostudomány is felhasználta, hisz a testünk legnagyobb ínszalagja az Achilles-ín nevet viseli.
Aztán még ott van a 2004-es Trója című film, amiben Brad Pitt keltette életre a hőst, sok női szívet megdobogtatva.
 |
| Forrás: Trója című film(2004) |
Szóval mind tudjuk ki ő, és mi a története.
Ezért volt egyszerre izgalmas és elkeserítő olvasni az Akhilleusz dalát. De ne szaladjunk ennyire előre, először nézzük meg miről is szól a könyv.
A történetet Patroklosz szemszögéből követhetjük nyomon, már kisgyerek korától kezdve. Ő Akhilleusz hű társa, barát és szerető egy személyben. És onnantól, hogy találkozik Akhileusszal, lényegében a kapcsolatuké a főszerep. Hogyan kerülnek közelebb egymáshoz, hogyan lesznek egy pár, majd végül hogyan indulnak el együtt Trója felé, ahol pontosan - igazából nagyjából - tudják mi vár rájuk, mégis megpróbálják kicselezni a Sors istennőit.
 |
| Forrás: Wikipedia |
Érdekes volt megismerni Patrokloszt. Ha a trójai eseményeket emlegetjük, mint minden esetben, általában a nagy nevekről emlékszünk meg. Patroklosz pedig határozottan nem volt az a nagy név, egyetlen döntő lépését leszámítva nem sokat tett hozzá a híres eseményekhez. Épp ezért egy új megközelítése volt róla és az Akhilleusz iránti érzéseiről olvasni. Az író jól keverte a meglévő tényeket a saját elképzelésivel, és így Patroklosz nagyon is fontos személyé lépett elő. A karakterét hol kedveltem, hol nagyon ügyefogyottnak éreztem, de szerencsére a könyv végére sikerült felnőnie, így beváltotta a hozzáfűzött reményeimet.
Akhileusznak is egy teljesen új arcát ismerhettem meg ebből a könyvből. Mindig is a a kedvenc görög hősöm lesz, de valahogy sosem képzeltem olyan naivnak a karakterét, mint ahogy ebben a történetben szerepelt. Igazából attól lesz hős, mert a többi görög annak tekinti, de közben végig megmarad valami gyermeki szinten, akit sokszor elvakít a hírnév és dicsőség iránti vágy. Még szerencse, hogy ott van neki Patroklosz, aki egyensúlyban tartja a dolgokat, aki vigyázz rá és aki szereti annyira, hogy önmagától is igyekezzen megvédeni őt.
 |
| Forrás: Poikas |
A két fiú párosa tökéletesen működik együtt. Én pedig az utolsó oldalig szurkoltam nekik, úgy hogy közben pontosan tudtam mi fog történni velük. Borzalmas volt. Mint egy újabb Titanic. Amikor már épp elhiszed, hogy Jack és Rose rendben vannak, jön az a rohadt jéghegy. Majd másfél óra szenvedés. És mégis újra megnézed, ha adják a tévében, mert egyszerűen odaszegez a képernyőhöz. Az Akhileusz dala is így tett függővé. Olvastam, hacsak tudtam, és kiakadtam minden olyan alkalommal, amikor már azt hittem elkerülik Tróját, de még sem sikerült nekik, miközben tudtam, hogy az ő történetük biztosan ott ér véget. És mindezt Madeline Miller olyan szépen írta meg!
Egy szóval remek volt az egész könyv. Mindenképp újra olvasós.
És elérte, hogy ismét kedvet kapjak folytatni az Íliászt.
Kis +:
A könyv tartalmazza Madeline Miller rövid novelláját, a Galatea-t is, ami angolul külön jelent meg. Rövid kis szösszenet, egy újabb mitológiai feldolgozás, ami a férfi-nő kapcsolatot helyezi központba. Főleg azt, hogy egy bizonyos férfi mit vár el a feleségétől. Érdekes volt, szintén szépen megírt, de kell hozzá hangulat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése