Kiadó: Corvina kiadó
Magyar megjelenés: 2020
Oldalszám: 188
Formátum: keménytáblás
Sorozat: -
Beszerezhetőség: könnyű
1989-ben született döntés óta január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját. Ezen a napon 1823-ban tisztázta le Kölcsey Ferenc a Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című versét, amely sok viszontagság után hazánk hivatalos himnuszává lépett elő.
Nyáry Krisztián legutóbb megjelent munkája, az Általad nyert szép hazát című könyv olvasása pedig úgy érzem, tökéletes megünneplése volt a Magyar Kultúra Napjának. ^^
Az Általad nyert szép hazát ugyan eltér méretben a szerző, Nyári Krisztián korábbi munkáitól, de ennek ellenére is egy nagyon informatív kötet, tele érdekességgel. Ráadásul nagyon szépen illusztrált, eredeti kéziratokkal és kottákkal, korabeli képeslapokkal, plakátokkal és újsághirdetésekkel, melyek mind pluszt adnak hozzá a leírtakhoz. Könnyen olvasható, érthető stílusban megírt történeti munka, ami minden történelem iránt érdeklődőnek igazi csemege.
 |
| Erkel Ferenc 1810-1893 |
 |
| Kölcsey Ferenc 1790-1838 |
A szerző legelőször a himnusz, mint fogalom tisztázással kezdi, majd egy hosszú történelmi utazásra visz minket a legelső vallási himnuszok megjelenésével kezdve napjaink országhimnuszaikig. Szót ejt arról, hogy kezdetben nem is a nemzeteknek, hanem az uralkodóknak volt saját királyhimnuszuk, amit minden megjelenésükkor el kellett játszani, majd hogyan merült fel az igény a XIX. század folyamán egyes nemzetekben - köztük a magyarban is - hogy saját országos himnuszuk legyen, mely uralkodótól
független.
Hihetetlen, hogy az ebben az időszakban írt és megzenésített himnusz-alkotások milyen nagy hatással voltak egymásra. Ne lepődjünk meg, amikor azt halljuk, hogy egyes országok lakói ugyanarra a zenére állnak vigyázzba, vagy éppen hasonló szöveget énekelnek, csak éppen más dallammal.
Érdekes volt olvasni milyen más dal - Rákóczi-induló - és megzenésített vers - Szózat - foglalta el sokáig a Himnusz helyét az emberek szívében és ajkain, sőt hogy milyen sokáig nem is volt ismert Kölcsey Ferenc alkotása, amelyet még maga a költő sem tartott különösebben kiemelkedőnek és ha megkérték hogy sorolja fel legjobb alkotásait, egyszer sem említette. Ez olyan információ volt számomra, mit eddig egy irodalom órán sem hallottam korábban. :D Érdekes lenne látni a költő arcát, ha meg tudná, ennyire meg nem becsült műve milyen magasra tört fel.
Ugyan úgy meglepődne Erkel Ferenc is, a Himnusz megzenésítője, hisz a ő a mostani dallamnál egy jóval pörgősebb, ritmusosabb dallamot írt, mely általa nagyon fontosnak tartott harangjátékkal kezdődött. Idővel a harangok és a gyors ütem is eltűnt, hogy átadja a helyét egy lassabb, magasztosabb zenének.
A magyarok persze, ahogy megszokhattuk, nem csak itthon, külföldön is alkották a himnuszokat. Így lehet, hogy Uruguay és Paraguay országok himnuszait is egyazon magyar szerezte. Az abszolút kedvencem azonban a francia Bercsényi ejtőernyős huszárok. Az ezred még XIV. Lajos idejében alakult a Rákóczi-szabadságharc bujdosó kurucaiból gróf Bercsényi László vezetésével - akkor még valóban lovas huszárokként működtek -, így indulójuk egy magyar dal lett, amit a mai napig magyarul énekelnek az ezred tagjai a díszszemléken.
Örültem, hogy a szerző a Himnusz jelenlegi állapotára, a körülötte kapcsolatos vitákra is kitért. Amikre bevallom, eddig nem figyeltem fel különösebben, de most egy egészen új megvilágításban látom őket.
Az biztos, hogy a viták közepette azonban valamiben egyet lehet érteni, a magyar Himnusz, minden más himnusztól különbözik, és most nem a depressziós hangzására gondolok, amit oly gyakran felrovunk neki. Gazdag történelme már elég ok erre a különbségre, de ha kíváncsi vagy többre, ajánlom Nyáry Krisztián könyvét. :)
Nyáry Krisztián készített egy youtube-listát a könyvben szereplő dalokról:
https://www.youtube.com/watch?v=EAZOPAqTNwU&list=PLuK3z8MBqPRONG5tmacQw3L_ehV466xWX
Erről a listáról választva linkelem az értékelésem végére a kedvencemet ^^:
Köszönöm, hogy velem tartottál!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése