Holly Black: The ​Queen of Nothing – A semmi királynője

Kiadó:  Könyvmolyképző Kiadó

Magyar megjelenés: 2020
Oldalszám: 336
Formátum: puhatáblás
Sorozat: A levegő népe 3.
Beszerezhetőség: könnyű
Eredeti cím és megjelenés: Holly Black: The Queen of Nothing, 2019

A decemberi hajtásban kimaradt az értékelésem, ami iszonyat, mert a tavalyi évem legjobb sorozata volt Holly Black-től A levegő népe trilógia. Úgy hogy most gyorsan pótlom ezt, hisz már esedékes egy újraolvasás. Figyelem, túlzott ömlengés következik. :D

Az előző két kötet értékelését itt érhetitek el: 

Holly Black: The Cruel Prince - A kegyetlen herceg

Holly Black: The Wicked King - A gonosz király

Mivel harmadik kötetről van szó, az értékelésem nyomokban spoilert tartalmazhat.

Jude-t az emberek világában látjuk viszont, elvágva attól a lehetőségtől, hogy visszatérjen Tündérföldére. Azt pedig, hogy ő lenne a királyné, senki nem hiszi el neki. Aztán a legváratlanabb módon sikerül mégis újra megjelennie Cardan udvarában - az ikertestvérének, Tarynnak köszönhetően. 

Jude ismét Cardan oldalán találja magát, és közös erővel veszik fel harcot régi és új ellenségekkel szemben.

A második rész függővégesen zárult, ráadásul Jude elég keményen  át lett verve, ezért nagyon kíváncsian vártam, hogy az írónő miként fogja ismét egymás oldalára állítani a Jude-Cardan párost. Nem csalódtam, mert ugyanolyan mozgalmas és izgalmas cselekményt kaptam, mint a korábban. Amit viszont hiányoltam, hogy lehetett volna több romantikus jelenet és ha már annyi múltbéli dolog fel lett emlegetve Jude édesanyjáról, akkor kiderülhetett volna, hogy pontosan milyen ember is volt, mert így az a szál elvarratlan maradt számomra. Pedig volt benne lehetőség, és akár egy novella erejéig is lehetne pedzegetni ezt a vonalat, de nem hiszem, hogy erre bármikor sor fog kerülni. Sajnos.

Jude hozta a megszokott formáját. Továbbra is magasan a legjobb főhősnőnek tartom. Remekül van megírva. Kemény, de nem túl makacs. Ravasz, de nem bonyolít túl semmit. Harcias, de a megfelelő ember - vagyis inkább tündér -  mellett igazi kezes bárány. Tényleg nagyon bírom, és örültem, hogy milyen tökéletes királyné lett belőle és ahogy a tündérek világa elfogadta. :)

Cardannal nehezen indult a kapcsolatunk, de így a befejezés után, azt mondom, hogy ő is határozottan ment a kedvenc karakterek közé. Fenomenális lett a srác komolyan mondom :D Az első harminc oldalig, amíg nem lépett színre, kész kínszenvedés volt várni a megjelenését. De megérte, mert amikor végre ott volt, vitt mindent. Egyből felismerte Jude-t, ami nagyon jól esett a lelkemnek, mert ez is azt mutatta, hogy mennyire szerelmes a lányba.

Felnőtt királyi feladataihoz, Jude-dal együtt pedig nagyon jó volt  dinamikájuk. Tényleg elbírtam volna viselni több közös jelenetet. Főleg a végén esett volna jól, hacsak ketten vannak, de hát az írónő másképp döntött. Berakta őket egy csoportos jelenetbe, amit azért éreztem idegennek, mert ez a történet nem egy csapatról szólt, hanem róluk. 

A mellék szereplők közül is sokakat a szívembe zártam. Még Madock irányába is sikerült megenyhülnöm valamelyest. Igazából mindenkire kíváncsi lennék, hogyan folytatják az életüket, de ez sem fog meg történni. Jaj nekem! xD

A borító és benne a fejezet díszek ismét csodálatosak lettek, és ismét csak örülök, hogy meg van fizikailag ez a sorozat a polcomon, mert tényleg nagyon szépek és iszonyú jól mutatnak egymás mellett.

Örülök, hogy nyitottam ennek a sorozatnak az irányába, legyőzte az összes fenntartásomat a tündéres történetekkel szemben. Totálisan elvarázsolt, a két főszereplő pedig kilóra megvett. Holly Black olyan író lett számomra, akinek ezentúl várni fogom a könyveit, és bátran nyúlok majd a régebbi írásaihoz is.