Mame: TharnType ​Story 1. [18+]

Kiadó:  Művelt Nép kiadó
Magyar megjelenés: 2021
Oldalszám: 286
Formátum: puhatáblás
Sorozat: TharnType 1.
Beszerezhetőség: könnyen
Eredeti cím és megjelenés: TharnType Story: เกลียดนักมาเป็นที่รักกันซะดีๆ เล่ม 1, 2015

 

A TharnType Story sorozat többször is szembe jött velem a snitt.hu-n, de pont mindig abban a hangulatomban, mikor nem éreztem kedvet egy újabb thai bl dráma ledarálásához. Aztán jött a hír, hogy magyarul megjelennek a sorozat alapját szolgáltató könyvek, így végül úgy döntöttem, először azokat olvasom el, és talán utána végre sorra a kerül a sorozat is.

Az első kötet nem hosszú, mindösszesen 286 oldal, de annál mozgalmasabb, nem beszélve az érzelmi hullámvasútról, amit a két főszereplő, Tharn és Type megjár együtt.
Először elég zötyögősen haladtam vele. Főleg Type miatt nem sikerült ráhangolódnom a könyvre, de kb. onnantól, hogy Tharn elkezdte hódító hadjáratát, már gyorsabban peregtek a lapok az ujjaim között.

A thai bl történeteknél oly jól megszokott módon ez a sztori is az egyetemi világban veszi kezdetét, de a klisés mérnök, orvos hallgatok helyet, most egy sporttudomány szakos és egy művész szakos fiút kapunk főszereplőknek.
Type egy viszonylag átlagos, helyes, kedves srác, aki a sporttudományi szakon tanul. Egy berögződése van: utálja a melegeket. De nagyon. Ez pedig kész sorscsapás annak, aki Thaiföldön él.
Az ő szobatársa Tharn, aki igazi szívtipró a jóképű arcával. Zenét és művészetet hallgat az egyetemen, valamint kiváló dobos. És nyíltan meleg. Persze ezt titkolja Type előtt, mint ahogy azt is, hogy szobatársa izmos alkata egyáltalán nem hagyja hidegen.
A könyv elején még jó a viszony a két fiú között, de csak addig, amíg Type egyik bugyuta haverjának el nem jár a szája arról, hogy Tharn kiket is preferál igazából az ágyban. Innentől pedig megindul a harc a két fiú között közös szobájuk birtoklásáért.
A heves viták azonban gyakran valami sokkal szenvedélyesebbe csapnak át, Tharn pedig egyre nehezebben tudja titkolni Type iránti gyengéd érzéseit. Igyekszik kideríteni, hogy mitől vált a másik ennyire homofóbbá, és mindent megtesz, hogy feloldja ezt a gátat benne.

Alapvetően kedvelem, ha egy romantikus történet kis huzavonával kezdődik. Mennek  a beszólogatások, az élcelődések, a perzselő viták, miközben a levegőben érezni a szenvedélyét, és így a szereplők szépen átlépnek abba a fázisba, hogy kölcsönösen tisztelni kezdik egymást, majd szerelmesek lesznek.
Feltételezem Tharn és Type esetében is ez a folyamat fog lejátszódni, de az első kötetben egyelőre a veszekedéseké és a túlfűtött szexualitásé a főszerep. Mert hogy mindkettőből akad bőven. 

Sorozat plakátja

 

Type abszolút kimaxolja a "legrosszabb szobatárs" címet, néha már olyan dolgokat művelve és olyan ocsmányul vádaskodva, amire többször haragosan összevontam a szemöldököm. Nekem esett rosszul, amiket mondott, pedig nekem aztán semmi okom sincs, hogy magamra vegyem a rágalmait. Ezen pedig azt sem enyhített, hogy kiderült, egy nagyon komoly gyerekkori traumán esett át, ami semmilyen szinten nem lett kezelve, feldolgozva és végül homofóbiába csapott át.
Persze sajnáltam azért, ami vele történt, de a trágár beszédstílusa már engem is a tűrőképességem határáig vitt. Akárcsak a többi szereplőt a könyvben.
Volt ebből egy komoly incidens is az egyetemen, ami elégé kettős érzéseket váltott ki belőlem. Egyrészt szerintem jogos volt Type részéről, hogy  bemérgesedett abban a helyzetben. Én sem szeretem amikor olyasmit akarnak rám erőltetni, amit nem akarok csinálni. Másrészt viszont olyan durván adta ezt a többiek tudtára, hogy azon sem csodálkozom, hogy a másik fél is kiakadt és lejárató kampányt indítottak Type ellen. Az egész szituáció úgy ahogy volt, nem tetszett.

Tharn már sokkal jobban a szívem csücske lett. Jófej és mindent megtesz azért, hogy jobb belátásra bírja Type-ot, hisz mit szépítsük, fülig belezúgott a srácba. Gondoskodik róla és vigasztalja, és persze megmutatja neki mitől döglik az a bizonyos légy az ágyban. Mert persze Type a nagy szája ellenére, azonnal reagál Tharn minden egyes érintésére és csókjára.

Ha a szócsatákat néhol túl vadnak is találtam - rossz értelemben -, az erotikus jelenetek kárpótoltak. Ezek voltak azok, amelyek végül felhozták nekem a könyvet. A zuhanyzós jelenet, hát hűűűűhaaa! Forró volt a hangulat, nem vitás.

A könyv szerkesztésében tetszett, hogy kapott lábjegyzeteket, amelyekben megmagyaráztak bizonyos ázsiai vagy éppen LMBTQ kifejezéseket.
A két főszereplő neve ugyan fel lett cserélve pár helyen, ami megakasztott az olvasásban, de talán ez volt a legnagyobb hiba, amit ezen a téren el tudok mondani.
Amit viszont sajnálok, hogy nem a legelső borítóval jelent meg a könyv, hanem a sorozat plakátjával. Nincs bajom a fiúkkal, de nekem az a rajzos, dob-focilabda összeállítás nagyon tetszett.

Korábbi magyar könyvborítóterv és a thai könyvborító

 

A későbbiekben kíváncsi leszek, hogy alakul még Tharn és Type kapcsolata, mert ez az első kötet még csak egy bevezetőnek tűnt számomra. Úgy érzem, még hosszú út áll előttük.

Köszönöm, hogy velem tartottál!